Úgy gondoltam, idén sokkal kevesebbet idegeskedek, hisz nem éri meg.
Előszőr is amikor ideges az ember elkezdenek kihalni az agysejtjei, és hamár valamitől ki kell halniuk az az alkohol legyen ne a stressz. Másodszor ráncosodni lehet tőle és öregszik a bőröm is.
Szerinted melyiket szeretném magamnak, hát ez az egyiket sem.
Nem is volt baj addig amíg nem kezdtem el szépen csendben dolgozgatni a tegnapi nap folyamán. Viszonylag korán hazaindultam, elengedtem a fülem mellett egy-két értelmetlen telefont is és kit érdekel, hogy rossz helyre könyvel a könyvelő robot (hozzá tenném ezek igazi emberek csak még itt maradtak a szoci világból és azt hiszik még mindig 1975 van, ezért se gondolkozni, se felvenni az életritmust nem kell). Szóval elégedetten haza megyek, megcsinálom bokros teendőimet, mosok, ágyat húzok, kaját készítek, stb. A ház Ura elmegy szórakozni a haverjaival, én leülök TV-t nézni kis forró teámmal, egy cigi és a teába véletlen belelöttyintődött kis alkohol, ups.
Végeredmény: egy teljesen átlagos nap. Remek, egész jól kezdődik, gondoltam.
Na de ma: tegnap halaszthatatlan és igencsak fontos “két hete még nem tudott” dolgot elintézek a kollégámnak, hogy mára azért ő is csak nyugodjon meg, mert eldöntöttem, hogy segítőkész és kedves is leszek és nem rögtön nézem a dolgok rossz oldalát és nem ordítom le a haját csökkent inteligencia hányadossal rendelkező kollégáimnak. Szóval ezért és csak ezért tegnap ráfeszülök a kérdésre, többször egyeztetvén hogy akkor ez így meg úgy o.k.? O.k.
Erre ma csak sikerült felbasznia ennek a kreténnek, hát most nem o.k. az o.k., és még kéne ez+az. Szerinted nem küldöm el a szőrös picsába az ilyet.
Stratégia törölve, sokkal jobban érzem magam, ha adott pillanatba elmagyarázom szárított lepke agyúaknak, hogy mi merre és jól gondolja meg, hogy még mit tartogat nekem a jövőben és szedje össze magát. Gondolhatod, ezt+azt nem kapja meg, ez nem egy kupleráj, ahol extra kéréseket azonnal plussz felár ellenében teljesítünk. Vársz egy hónapot apukám és addig is lesz időd gondolkozni.
És a házi robotoknak is elmondom, hogy mit meg merre és ha már nem kell gondolkoznia mert már mindent megtettek helyettük akkor legalább a szemét használja rendeltetésének megfelelően és szimplán seggnyalásból nem lehet produktumot lerakni az asztalra.
Végül is így még mindig terven belül vagyok, hisz kiadom magam és nem őrlődik bennem a sok stressz így nem kell félnem hogy hamar megöregszem és ráncos leszek és az agysejteim is viszonylag nagy számban megmaradnak.
Különben is tegnap is és ma is problémáim voltak a reggeli teendők közé beszorított igencsak időre elvégezendő dologgal, ami mint tudjuk az el nem engedés, a magunkban tartás problémája. Hát mióta kiadtam megam rendeződött a bélműködésem, már légtelenítettem is. Még az kéne bennt ragadjon. Nincs nekem így is elég bajom azzal a +12 kilóval amit nyolc nap zabálással és nyolc nap heréskedéssel sikerült felszednem.
És a szexulális életemről nem is beszélve, hisz ha fel vagy fújódva azért csak nem adod meg magad nehogy véletlen kidurranjon a lufi a nagy nyomkodásba.
Ha már itt tartunk, én mint nagy rajongója a szexnek, mint “very important thing in my life”, természetesen az évet is így kezdtük és még mivel? Igen a mikulás visszatért. Még szerencse, hogy reggel korábban keltünk.
Szóval, kénytelen vagyok elmesélni, mert még nem tudsz erről, hogy szexszomniám van. A teljesség kedvéért kimásolnám a meghatározását mielőtt azt hiszed idén is csak rosszabb lesz a helyzet mentális állapotomat nézve.
Szexomnia: önkielégítés és szex mélyalvás közben.
Ezt a diganózist én is csak pár napja tudom, kedvenc tudományos és valóban tudományos újságomból (nem Blikk nők, meg Hölgyvilág, meg ilyenekből). Ha már kiröhögted magad leírnék egy rövidke történetet, amin persze a barátaim még mindig sírva röhögnek néha szánalmas bociszemekkel néznek rám, de mindegy elmesélem.
Tehát egyik reggelen felkelek, nagyokat nyújtózkodok kedvesen mosolygok a nagy Ő-re, megjön a hangom is. Ő várakozóan néz rám, de benne van a beszélgetésbe és kedvesen válaszolgat. Egyszer csak neki szegezem a kérdést, hogy hol van a pizsi alsóm, mire Ő lázasan elkezd mesélni hiszen már alig várta ezt a kérdést.
Az éjszaka közepén odafordulok hozzá, elkezdem simogatni a testét, csókolgatni a nyakát az arcát. Elkezdünk csókolózni közben már simogatom a takaró alatt, sátrat vert, igen jó helyen járok egyre vadabbul csókolózunk, felpattanok lerántom magamról a pizsoma alsót visszabújok, már egyre csúszósabb a helyzet alig birok magammal, megfordulok, hozzábújok hátulról, kedvesen nyöszörgök teljesenen kész van, hát odatolom neki amit ebben a helyzetben minden rendes és szerelemben élő társ odatolna, és akkor amikor már beteljesülni látszik a helyzet, magamalá gyűröm a párnát és édesdeden alszom tovább. Persze Ő azért csak szólongat egy kicsit talán meg is bökdös, hogy csak történik valami, de nem. Nem történik. Mit is csinájon, aludni nem tud, mert a vér nem a fejében van és egyáltatlán a vérnyomása is az egekbe az izgalomtól, már elképzelte a hajnali két órai szexet végig ment gondolatba a káma szutrán, hogy ezt is kipróbáljuk meg azt is, stb. És akkor jön az ötlet, kimegy sétálni a hideg kőre kinyitja a hűtőt és iszik egy kis hideg tejet, közben olvas egy pár sort a könyvből bekapcsolja a tv-t, ad a macskáknak friss vizet, kaját, ők leglább fenn vannak örülnek neki, iszik még egy pohár tejet, kinéz az ablakon az erkélyen, elpakol a nappaliba a dohányzó asztalról, megmossa hideg vizzel az arcát. Rájön, hogy már kb 40 perce bóklászik a lakásba, visszajön megpróbál elaludni.
Reggel már alig várja, hogy beszámolhasson az éjszakai megpróbáltatásokról és megkapja megérdemelt jutalmát, hiszen egy hős volt. Nem keltett fel és nem állított szembe az ágaskodó nemesebb felével.
Elnevetgéltünk a történteken, de azért belegondoltam mi van ha egyszer máshol kell aludnom, egy vezetői tréningen vagy csak úgy hozza a sors. Szóval ezért nem vicces akármennyire is röhögsz most. Arról nem is beszélve, hogy ez nem az első alkalom csak még soha sem tartott ilyen sokáig és idág sem jutottam még el. Biztos átléptünk egy határt, és beljebb került a bizalom körben, de erről majd legközelebb.
Addig is jó reggelt.
Megnyugtatásul közlöm, igen megkapta a jutalmát nem is egyszer 🙂
Na ne már
2011 január 4. | Szerző: rybyzlyk
Úgy gondoltam, idén sokkal kevesebbet idegeskedek, hisz nem éri meg.
Előszőr is amikor ideges az ember elkezdenek kihalni az agysejtjei, és hamár valamitől ki kell halniuk az az alkohol legyen ne a stressz. Másodszor ráncosodni lehet tőle és öregszik a bőröm is.
Szerinted melyiket szeretném magamnak, hát ez az egyiket sem.
Nem is volt baj addig amíg nem kezdtem el szépen csendben dolgozgatni a tegnapi nap folyamán. Viszonylag korán hazaindultam, elengedtem a fülem mellett egy-két értelmetlen telefont is és kit érdekel, hogy rossz helyre könyvel a könyvelő robot (hozzá tenném ezek igazi emberek csak még itt maradtak a szoci világból és azt hiszik még mindig 1975 van, ezért se gondolkozni, se felvenni az életritmust nem kell). Szóval elégedetten haza megyek, megcsinálom bokros teendőimet, mosok, ágyat húzok, kaját készítek, stb. A ház Ura elmegy szórakozni a haverjaival, én leülök TV-t nézni kis forró teámmal, egy cigi és a teába véletlen belelöttyintődött kis alkohol, ups.
Végeredmény: egy teljesen átlagos nap. Remek, egész jól kezdődik, gondoltam.
Na de ma: tegnap halaszthatatlan és igencsak fontos “két hete még nem tudott” dolgot elintézek a kollégámnak, hogy mára azért ő is csak nyugodjon meg, mert eldöntöttem, hogy segítőkész és kedves is leszek és nem rögtön nézem a dolgok rossz oldalát és nem ordítom le a haját csökkent inteligencia hányadossal rendelkező kollégáimnak. Szóval ezért és csak ezért tegnap ráfeszülök a kérdésre, többször egyeztetvén hogy akkor ez így meg úgy o.k.? O.k.
Erre ma csak sikerült felbasznia ennek a kreténnek, hát most nem o.k. az o.k., és még kéne ez+az. Szerinted nem küldöm el a szőrös picsába az ilyet.
Stratégia törölve, sokkal jobban érzem magam, ha adott pillanatba elmagyarázom szárított lepke agyúaknak, hogy mi merre és jól gondolja meg, hogy még mit tartogat nekem a jövőben és szedje össze magát. Gondolhatod, ezt+azt nem kapja meg, ez nem egy kupleráj, ahol extra kéréseket azonnal plussz felár ellenében teljesítünk. Vársz egy hónapot apukám és addig is lesz időd gondolkozni.
És a házi robotoknak is elmondom, hogy mit meg merre és ha már nem kell gondolkoznia mert már mindent megtettek helyettük akkor legalább a szemét használja rendeltetésének megfelelően és szimplán seggnyalásból nem lehet produktumot lerakni az asztalra.
Végül is így még mindig terven belül vagyok, hisz kiadom magam és nem őrlődik bennem a sok stressz így nem kell félnem hogy hamar megöregszem és ráncos leszek és az agysejteim is viszonylag nagy számban megmaradnak.
Különben is tegnap is és ma is problémáim voltak a reggeli teendők közé beszorított igencsak időre elvégezendő dologgal, ami mint tudjuk az el nem engedés, a magunkban tartás problémája. Hát mióta kiadtam megam rendeződött a bélműködésem, már légtelenítettem is. Még az kéne bennt ragadjon. Nincs nekem így is elég bajom azzal a +12 kilóval amit nyolc nap zabálással és nyolc nap heréskedéssel sikerült felszednem.
És a szexulális életemről nem is beszélve, hisz ha fel vagy fújódva azért csak nem adod meg magad nehogy véletlen kidurranjon a lufi a nagy nyomkodásba.
Ha már itt tartunk, én mint nagy rajongója a szexnek, mint “very important thing in my life”, természetesen az évet is így kezdtük és még mivel? Igen a mikulás visszatért. Még szerencse, hogy reggel korábban keltünk.
Szóval, kénytelen vagyok elmesélni, mert még nem tudsz erről, hogy szexszomniám van. A teljesség kedvéért kimásolnám a meghatározását mielőtt azt hiszed idén is csak rosszabb lesz a helyzet mentális állapotomat nézve.
Szexomnia: önkielégítés és szex mélyalvás közben.
Ezt a diganózist én is csak pár napja tudom, kedvenc tudományos és valóban tudományos újságomból (nem Blikk nők, meg Hölgyvilág, meg ilyenekből). Ha már kiröhögted magad leírnék egy rövidke történetet, amin persze a barátaim még mindig sírva röhögnek néha szánalmas bociszemekkel néznek rám, de mindegy elmesélem.
Tehát egyik reggelen felkelek, nagyokat nyújtózkodok kedvesen mosolygok a nagy Ő-re, megjön a hangom is. Ő várakozóan néz rám, de benne van a beszélgetésbe és kedvesen válaszolgat. Egyszer csak neki szegezem a kérdést, hogy hol van a pizsi alsóm, mire Ő lázasan elkezd mesélni hiszen már alig várta ezt a kérdést.
Az éjszaka közepén odafordulok hozzá, elkezdem simogatni a testét, csókolgatni a nyakát az arcát. Elkezdünk csókolózni közben már simogatom a takaró alatt, sátrat vert, igen jó helyen járok egyre vadabbul csókolózunk, felpattanok lerántom magamról a pizsoma alsót visszabújok, már egyre csúszósabb a helyzet alig birok magammal, megfordulok, hozzábújok hátulról, kedvesen nyöszörgök teljesenen kész van, hát odatolom neki amit ebben a helyzetben minden rendes és szerelemben élő társ odatolna, és akkor amikor már beteljesülni látszik a helyzet, magamalá gyűröm a párnát és édesdeden alszom tovább. Persze Ő azért csak szólongat egy kicsit talán meg is bökdös, hogy csak történik valami, de nem. Nem történik. Mit is csinájon, aludni nem tud, mert a vér nem a fejében van és egyáltatlán a vérnyomása is az egekbe az izgalomtól, már elképzelte a hajnali két órai szexet végig ment gondolatba a káma szutrán, hogy ezt is kipróbáljuk meg azt is, stb. És akkor jön az ötlet, kimegy sétálni a hideg kőre kinyitja a hűtőt és iszik egy kis hideg tejet, közben olvas egy pár sort a könyvből bekapcsolja a tv-t, ad a macskáknak friss vizet, kaját, ők leglább fenn vannak örülnek neki, iszik még egy pohár tejet, kinéz az ablakon az erkélyen, elpakol a nappaliba a dohányzó asztalról, megmossa hideg vizzel az arcát. Rájön, hogy már kb 40 perce bóklászik a lakásba, visszajön megpróbál elaludni.
Reggel már alig várja, hogy beszámolhasson az éjszakai megpróbáltatásokról és megkapja megérdemelt jutalmát, hiszen egy hős volt. Nem keltett fel és nem állított szembe az ágaskodó nemesebb felével.
Elnevetgéltünk a történteken, de azért belegondoltam mi van ha egyszer máshol kell aludnom, egy vezetői tréningen vagy csak úgy hozza a sors. Szóval ezért nem vicces akármennyire is röhögsz most. Arról nem is beszélve, hogy ez nem az első alkalom csak még soha sem tartott ilyen sokáig és idág sem jutottam még el. Biztos átléptünk egy határt, és beljebb került a bizalom körben, de erről majd legközelebb.
Addig is jó reggelt.
Megnyugtatásul közlöm, igen megkapta a jutalmát nem is egyszer 🙂
Pá
Oldal ajánlása emailben
X